december 2021

Mint írásunk előző részeiből kiderült, Kenessey Albertnek mozgalmas gyermek- és ifjúkora volt. Az igazán eseménydús időszak azonban csak ezután következett: a 18 éves ifjú — ahogy ő fogalmaz — “hajóra kapott”, s ezt követően életének nagy részét ilyen-olyan hajó fedélzetén töltötte. A 19. század közepének társadalmi-gazdasági változásai a közlekedésre, ezen belül a hajózásra is hatással voltak. Fejlődésnek indult a magyar tengerpart, folyóinkon is megjelentek az első gőzhajók. Volt közben egy szabadságharc is, de ez is csak megakasztani tudta a változást, megakadályozni nem. E

Kenessey Albert életével és munkásságával foglalkozó cikksorozatunk első részében a Kenessey-családról és a gerjeni iskola névadójának gyermekkoráról írtunk. A folytatásban Kenessey diákkorával és tanulmányaival kapcsolatos adatokat, információkat gyűjtöttük össze. Gyönk (1835)  “A szorgalmas, jóeszű diák előbb a gyönki gimnáziumban, majd a híres pápai főiskolán végzi tanulmányait.”(Tisza István, 1982) Magyarországon a református gimnáziumok, kollégiumok, főiskolák mindig is a legszínvonalasabb és a legnyitottabb oktatási intézmények voltak. Létrejöttükben nagy szerepet játszottak a mecénásként fellépő gazdag földesurak, és a Nyugat-Európában tanult, a haladó szellemiséget, a modern politikai-társadalmi eszméket és a legújabb

2000-ben, amikor a gerjeni általános iskola felvette Kenessey Albert nevét, bizonyára sokakban megfogalmazódott a kérdés: végül is kicsoda az a Kenessey Albert? Legtöbben akkor hallottuk először ezt a nevet. Aki tájékozódni kívánt, az némi utánajárással kiderítette, hogy Kenessey Albert nem volt se uralkodó, se forradalmár, se nagy költő, se híres művész: egyszerű gőzhajókapitány volt. Írt néhány cikket, értekezést és könyvet a gőzhajózásról, ezek az írások viszonylag ismertté tették a nevét, elismerésképpen aztán állást ajánlottak neki a Közlekedési Minisztériumban, sőt, még a Magyar Tudományos Akadémia