Widget Image

Civil szervezetünk fő feladatának tekinti a közművelődési- kulturális projektjeket, oktatást, szociális ügyeket, természetvédelemet, illetve az kulturális értékek megőrzését a településünkön. Oldalunkon tájékozódhat aktuális tevékenységeinkről, elérheti a helytörténeti kutatás dokumentumainkat, ismerkedhet az építészeti örökségünkkel és természeti értékeinkkel cikkek formájában.

KAPCSOLATFELVÉTEL


    Kérem, bizonyítsa, hogy nem robot. Válassza ki a személyautót.

    Gerjen Jövőjéért Alapítvány

    április 2022

    Sorozatunk korábbi részeiben Kenessey Albert gyermekkoráról, diákéveiről, tengeri utazásairól és hazai hajós pályafutásáról írtunk. Láthattuk, hogy Kenessey nemcsak tanúja volt mindazoknak a társadalmi és gazdasági változásoknak, melyek a 19. századot átformálták, hanem a maga módján és a maga szakterületén igyekezett részt is venni az átalakulásban. Hitt a fejlődésben, akár hajóskapitányként akár publicistaként tevékenykedett, és optimizmusa életének utolsó évtizedében sem hagyta el, amikor iskolát alapított vagy amikor tudományos kutatásokat végzett. Ebben az írásunkban a pedagógus és a tudós Kenessey Albertről lesz szó. A pedagógus (1868—1874) “A hajózási

    Gerjenben javában folyik egy új településrész kiépítése. A telkek egy részét már kerítés veszi körül, és felépült néhány épület is. Az utak, a járdák le lettek betonozva, sőt a közlekedési táblák is a helyükön vannak. Egy fontos tennivaló azonban még előttünk áll: nevet kellene adnunk Gerjen három új utcájának. Írásunkban – segítségként vagy kedvcsinálóként – jelenlegi utcaneveink történetét foglaljuk össze. A fontosabb helyeknek mindig is adtak nevet az emberek. Fontosak voltak a vizek, a földterületek, az erdők, a dombok, a hegyek és persze a települések

    Gerjen egy Tolna megyei község, a Duna jobb partján fekszik, Pakstól délre, Tolnától északkeletre, Kalocsától nyugatra. A terület már a honfoglalást megelőzően is lakott volt, a Duna kanyarulatában megbúvó települést a 15. századtól kezdve említik a mai nevén az írásos források.Évszázadokon keresztül a Duna és a folyami ártér biztosította a megélhetést az itt élők számára, a 19. század végétől, a folyószabályozásokat követően pedig a mezőgazdaság vált a legfőbb foglalkoztatóvá. Az elmúlt évtizedekben újabb változások kezdődtek el, az agrártelepülés lassan átalakult, a földművelés és az

    Tekermóna egy gerjeni határrész neve. Egykor tó volt ezen a területen, ami idővel feltöltődött. Ma már nyoma sincs, szántóföld van a helyén. A babáj egy tájszó, a ponty nyelvjárási megnevezése. A múlt század közepén még volt valamennyi víz a tekermónai tó iszapos medrében, és éltek is benne halak: sovány, nagyfejű, torz pontyok. Értéktelen, ehetetlen halak: a múlt tátogó reliktumai. A tekermónai babáj tehát egy szimbólum: egy letűnt világot jelképez számunkra, eltűnt helyeket, elfeledett szavakat, már csak nyomokban létező mesterségeket, életformát. A címválasztással Gerjen múltja

    Weboldalunk bizonyos része sütiket alkalmaz. Az oldal további böngészésével Ön ezt elfogadottnak tekinti.
    Weboldalunk bizonyos része sütiket alkalmaz. Az oldal további böngészésével Ön ezt elfogadottnak tekinti.