Widget Image

Civil szervezetünk fő feladatának tekinti a közművelődési- kulturális projektjeket, oktatást, szociális ügyeket, természetvédelemet, illetve az kulturális értékek megőrzését a településünkön. Oldalunkon tájékozódhat aktuális tevékenységeinkről, elérheti a helytörténeti kutatás dokumentumainkat, ismerkedhet az építészeti örökségünkkel és természeti értékeinkkel cikkek formájában.

KAPCSOLATFELVÉTEL


    Kérem, bizonyítsa, hogy nem robot. Válassza ki a fát.

    Gerjen Jövőjéért Alapítvány

    Blog

    Árkay Bertalan gerjeni temploma

    Árkay Bertalan
    Egy Árkay-villa Pesten
    Árkay Bertalan (1901—1971) a modern magyar építészet egyik megteremtője és kiemelkedő alakja volt. Apja, Árkay Aladár (1868 — 1932) is építész volt, sőt nagyapja, Kallina Mór (1844 — 1913) is. Tanulmányait Budapesten, Párizsban, Bécsben és Rómában végezte. Eleinte apjával közösen dolgozott, majd idővel egyre több épületet tervezett önállóan.
    A két világháború közötti időszakban főként villákat, családi házakat, bérházakat és középületeket tervezett. Munkáiban a hagyományos stílus és forma megújítására törekedett, nagy hatással voltak rá korának modern építészeti irányzatai. Az elsők között tervezett például lapostetős kockaházat.
    Mohács
    1929-től vett részt templomtervek készítésében. Apjával közösen tervezte Győrben a gyárvárosi (1929), Budapesten a városmajori (1931—1933), Mohácson pedig a fogadalmi templomot (1929—1940). 
    Önálló munkái közül legjelentősebb a balatonlellei (1943), a horti (1946), a gerjeni (1949) és a taksonyi (1956) katolikus templom terveinek elkészítése.
    A gerjeni templom építésének előkészületei 1946-ban kezdődtek. A telket 1947-ben vette meg az egyházközség, a terveket Árkay Bertalan 1948 elején készítette. A szervezési feladatokat Kovács József gerjeni lelkész vállalta fel. Ő volt az, “akinek a jó Isten után köszönhető, hogy felépült e szép templom” – olvashatjuk a róla szóló visszaemlékezésben. A templom alapkövét 1948. május 9-én rakták le, és 1949. június 17-én szentelte fel Szűz Mária Szeplőtlen Szíve tiszteletére Virág Ferenc püspök. Az Állami Egyházügyi Hivatal adatai alapján az építkezés kisebb-nagyobb megszakításokkal 1959-ig tartott.
    Balatonlelle
    Az építés vezetője Prajda Vendel tolnai mester volt. Az építőanyag egy része a II. világháborúban lebombázott Kereskedelmi Minisztérium falaiból való, a téglát hajósok szállították le a Dunán. A többi tégla és a födémszerkezet anyaga Szuprics Jenő gerjeni földbirtokos lebontott magtárából származik, amit juttatás címén kapott meg az egyházközség a Megyei Földrendező hivataltól 14 ezer forintért. Az építkezést az egyházmegyei támogatások mellett jórészt a hívek adományai tették lehetővé.
    “A háromhajós templom homlokzatát a három karcsú, félköríves árkád és a fölötte lévő rózsaablak határozza meg. A szélfogóhoz baloldalon támaszkodik a harangtorony, mely a téglány alaprajzú templom hosszanti oldalába simul. Rajta egymás fölött két kis körablak, míg a hosszanti falakat öt pár keskeny félköríves ablak osztja. Az oldalhajókat öt, pillérre támaszkodó, félköríves árkád választja el a festetlen főhajótól. Félköríves a diadalív is, és a két oldalán keskeny ablakok megvilágította, s kissé megemelt szentély alaprajza is.”
    “Az építkezés során néhány ponton változtattak az eredeti elképzeléseken. Elhagyták például a keresztet a nagy rózsaablak közepéből, továbbá leegyszerűsítették a bejárat melletti kis rózsaablakokat és a kapukat, a kóruskorlát áttört helyett tömör falú lett, és elmaradt a szószék is. Ezek az apró módosítások azonban sajnos épp a finom részleteitől fosztották meg a templomot. A mai sárga, kőporos épületről így kívülről nem sejthető, hogy a szerény külső nagyvonalú, izgalmas fényhatásokkal élő belső teret és elegáns kialakítású szentélyt takar.” — olvashatjuk Lantos Edit művészettörténész tanulmányában.
    Gerjen
    Hort
    A templomtoronyban két harang lakik. Az 1922-ben, Szlezák László műhelyében készült közel kilenc mázsás nagyharang korábban a háborúban megsérült budavári Mária Magdolna-templom harangja volt, és 1951-ben az angyalföldi fémgyűjtő telepről, a gerjeni Községi Tanács javaslatára került egyházközségi tulajdonba. A mintegy 70 kg-os kisharangot 1938-ban vásárolták.
    A vörös márvány oltárt 1965-ben készítette Marschal Ádám mágocsi kőfaragó. Ez volt az első szembenmisézős oltár az egyházmegyében.
    A templom kegyszobra Fatimából érkezett, 1978-ban áldotta meg a faddi plébános. 
    Az 1950-es évek elejétől Mária-zarándoklatok indultak a gerjeni templomhoz, mely ma is a közép-európai Mária-út egyik kegyhelye.

    2022.05.19.
    Utcanévadás Gerjenben (2.)
    2022.05.29.
    Támogatóink

    Szóljon hozzá

    Az email címe nem lesz nyilvános.

    Weboldalunk bizonyos része sütiket alkalmaz. Az oldal további böngészésével Ön ezt elfogadottnak tekinti.
    Weboldalunk bizonyos része sütiket alkalmaz. Az oldal további böngészésével Ön ezt elfogadottnak tekinti.