Árkay Bertalan gerjeni temploma
Árkay Bertalan (1901–1971)
Árkay Bertalan a modern magyar építészet egyik megteremtője és kiemelkedő alakja volt.
Apja, Árkay Aladár (1868–1932) is építész volt, sőt nagyapja, Kallina Mór (1844–1913) is.
Tanulmányait Budapesten, Párizsban, Bécsben és Rómában végezte. Eleinte apjával közösen dolgozott, majd idővel egyre több épületet tervezett önállóan.
A két világháború közötti időszakban főként villákat, családi házakat, bérházakat és középületeket tervezett. Munkáiban a hagyományos stílus és forma megújítására törekedett, nagy hatással voltak rá korának modern építészeti irányzatai. Az elsők között tervezett például lapostetős kockaházat.
Mohács
Balatonlelle
Az építés vezetője Prajda Vendel tolnai mester volt. Az építőanyag egy része a II. világháborúban lebombázott Kereskedelmi Minisztérium falaiból való, a téglát hajósok szállították le a Dunán. A többi tégla és a födémszerkezet anyaga Szuprics Jenő gerjeni földbirtokos lebontott magtárából származik, amit juttatás címén kapott meg az egyházközség a Megyei Földrendező hivataltól 14 ezer forintért. Az építkezést az egyházmegyei támogatások mellett jórészt a hívek adományai tették lehetővé.
“A háromhajós templom homlokzatát a három karcsú, félköríves árkád és a fölötte lévő rózsaablak határozza meg. A szélfogóhoz baloldalon támaszkodik a harangtorony, mely a téglány alaprajzú templom hosszanti oldalába simul. Rajta egymás fölött két kis körablak, míg a hosszanti falakat öt pár keskeny félköríves ablak osztja. Az oldalhajókat öt, pillérre támaszkodó, félköríves árkád választja el a festetlen főhajótól. Félköríves a diadalív is, és a két oldalán keskeny ablakok megvilágította, s kissé megemelt szentély alaprajza is.”
“Az építkezés során néhány ponton változtattak az eredeti elképzeléseken. Elhagyták például a keresztet a nagy rózsaablak közepéből, továbbá leegyszerűsítették a bejárat melletti kis rózsaablakokat és a kapukat, a kóruskorlát áttört helyett tömör falú lett, és elmaradt a szószék is. Ezek az apró módosítások azonban sajnos épp a finom részleteitől fosztották meg a templomot. A mai sárga, kőporos épületről így kívülről nem sejthető, hogy a szerény külső nagyvonalú, izgalmas fényhatásokkal élő belső teret és elegáns kialakítású szentélyt takar.” — olvashatjuk Lantos Edit művészettörténész tanulmányában.
Gerjen
A templomtoronyban két harang lakik. Az 1922-ben, Szlezák László műhelyében készült közel kilenc mázsás nagyharang korábban a háborúban megsérült budavári Mária Magdolna-templom harangja volt, és 1951-ben az angyalföldi fémgyűjtő telepről, a gerjeni Községi Tanács javaslatára került egyházközségi tulajdonba. A mintegy 70 kg-os kisharangot 1938-ban vásárolták.
A vörös márvány oltárt 1965-ben készítette Marschal Ádám mágocsi kőfaragó. Ez volt az első szembenmisézős oltár az egyházmegyében.
A templom kegyszobra Fatimából érkezett, 1978-ban áldotta meg a faddi plébános.
Az 1950-es évek elejétől Mária-zarándoklatok indultak a gerjeni templomhoz, mely ma is a közép-európai Mária-út egyik kegyhelye.
