Kenessey Albert

A 19. század közepén jelent meg és terjedt el a magyarországi folyókon egy új közlekedési eszköz: a gőzhajó. Olyan jelentőségű újítás volt ez akkoriban, mint manapság mondjuk a legénység és kapitány nélküli, önvezető hajókkal való kísérletezés. Egyrészt érdekesnek találjuk, látunk benne fantáziát, és sejtjük, hogy valószínűleg ilyen lesz a jövő egyik fő vízi közlekedési és szállítmányozási eszköze, de emellett látjuk veszélyeit és megvalósításának nehézségeit, akadályait is, és ezért meglehetős szkepticizmussal követjük a fejleményeket. Az emberek hasonlóképpen vélekedtek annak idején a gőzhajózásról is. 200 évvel

Egy alkotó jelentőségére, életművének értékére sokszor csak a kortársak figyelmeztetnek, az utókor olykor hajlamos arra, hogy elfeledje, figyelmen kívül hagyja a maguk idejében elismert, nagy hatású elődöket, kezdeményezőket, újítókat. A “feledés fátyla mögött” volt sokáig Kenessey Albert is, akit viszont az utóbbi években egyre többen felfedeztek újra. A mostani írásunk az ő utóéletével, örökségével, munkásságának hatásával foglalkozik. Farkasréti temető (1917) „A Horvai János készítette síremléken allegorikus, hajókormányt tartó férfialak látható, kétoldalt pedig a két kapitány bronzportréja kapott helyet (Kenessey Albertét már ellopták, Kálmáné még dacol az

Sorozatunk korábbi részeiben Kenessey Albert gyermekkoráról, diákéveiről, tengeri utazásairól és hazai hajós pályafutásáról írtunk. Láthattuk, hogy Kenessey nemcsak tanúja volt mindazoknak a társadalmi és gazdasági változásoknak, melyek a 19. századot átformálták, hanem a maga módján és a maga szakterületén igyekezett részt is venni az átalakulásban. Hitt a fejlődésben, akár hajóskapitányként akár publicistaként tevékenykedett, és optimizmusa életének utolsó évtizedében sem hagyta el, amikor iskolát alapított vagy amikor tudományos kutatásokat végzett. Ebben az írásunkban a pedagógus és a tudós Kenessey Albertről lesz szó. A pedagógus (1868—1874) “A hajózási

Ha csak pár szóban kellene válaszolni a kérdésre, hogy ki volt Kenessey Albert, azt mondanánk, hogy ő volt az első hajózási szakember Magyarországon. Viszonylag sokat írt, és szinte minden írásában a gőzhajózással kapcsolatos dolgokkal foglalkozott. Mint ahogy ő fogalmaz: “mint szénégető a tőkéket, én mindig csak a hajókat nézem”. A különböző folyóiratokban megjelent cikkei és tudományos dolgozatai képet adnak a közlekedésügy akkori helyzetéről, a magyarországi gőzhajózás kialakulásáról és fejlődéséről, a problémákról, nehézségekről, az elért eredményekről és a megoldandó feladatokról egyaránt. Sorozatunknak következő részeiben Kenessey

Mint írásunk előző részeiből kiderült, Kenessey Albertnek mozgalmas gyermek- és ifjúkora volt. Az igazán eseménydús időszak azonban csak ezután következett: a 18 éves ifjú — ahogy ő fogalmaz — “hajóra kapott”, s ezt követően életének nagy részét ilyen-olyan hajó fedélzetén töltötte. A 19. század közepének társadalmi-gazdasági változásai a közlekedésre, ezen belül a hajózásra is hatással voltak. Fejlődésnek indult a magyar tengerpart, folyóinkon is megjelentek az első gőzhajók. Volt közben egy szabadságharc is, de ez is csak megakasztani tudta a változást, megakadályozni nem. E

Kenessey Albert életével és munkásságával foglalkozó cikksorozatunk első részében a Kenessey-családról és a gerjeni iskola névadójának gyermekkoráról írtunk. A folytatásban Kenessey diákkorával és tanulmányaival kapcsolatos adatokat, információkat gyűjtöttük össze. Gyönk (1835)  “A szorgalmas, jóeszű diák előbb a gyönki gimnáziumban, majd a híres pápai főiskolán végzi tanulmányait.”(Tisza István, 1982) Magyarországon a református gimnáziumok, kollégiumok, főiskolák mindig is a legszínvonalasabb és a legnyitottabb oktatási intézmények voltak. Létrejöttükben nagy szerepet játszottak a mecénásként fellépő gazdag földesurak, és a Nyugat-Európában tanult, a haladó szellemiséget, a modern politikai-társadalmi eszméket és a legújabb

2000-ben, amikor a gerjeni általános iskola felvette Kenessey Albert nevét, bizonyára sokakban megfogalmazódott a kérdés: végül is kicsoda az a Kenessey Albert? Legtöbben akkor hallottuk először ezt a nevet. Aki tájékozódni kívánt, az némi utánajárással kiderítette, hogy Kenessey Albert nem volt se uralkodó, se forradalmár, se nagy költő, se híres művész: egyszerű gőzhajókapitány volt. Írt néhány cikket, értekezést és könyvet a gőzhajózásról, ezek az írások viszonylag ismertté tették a nevét, elismerésképpen aztán állást ajánlottak neki a Közlekedési Minisztériumban, sőt, még a Magyar Tudományos Akadémia