Widget Image

Civil szervezetünk fő feladatának tekinti a közművelődési- kulturális projektjeket, oktatást, szociális ügyeket, természetvédelemet, illetve az kulturális értékek megőrzését a településünkön. Oldalunkon tájékozódhat aktuális tevékenységeinkről, elérheti a helytörténeti kutatás dokumentumainkat, ismerkedhet az építészeti örökségünkkel és természeti értékeinkkel cikkek formájában.

KAPCSOLATFELVÉTEL


    Kérem, bizonyítsa, hogy nem robot. Válassza ki a házat.

    Adatkezelési tájékoztató

    Gerjen Jövőjéért Alapítvány

    2021 © bjrd.hu – Arculattervezés és webfejlesztés

    title-image

    Címkék

    Civil szervezetek GJA Helynevek Helytörténet Kenessey Albert Kulturális örökség Közösség Nyelvjárás Néprajz Természeti értékek Tájház Épített környezet Értéktár

    2012-ben a nemzeti értékek gyűjtéséről, nyilvántartásáról és megóvásuk szükségességéről rendelkező hungarikum-törvényt ellenszavazat nélkül hozta meg az akkori országgyűlés. Teljes volt az egyetértés abban, hogy az új jogszabálynak két haszna biztosan lesz: egyrészt az értékek számbavétele és közzététele képes erősíteni a nemzeti önérzetet, másrészt kiválóan alkalmas arra, hogy segítségével a külföldiek számára is színes és vonzó Magyarország-képet alakítsunk ki. Így vált például a tokaji aszú, a kalocsai paprika, a matyó hímzés, a hortobágyi puszta vagy a busójárás nemzeti büszkeséggé és egyúttal az országreklám elemévé. A nemzeti

    Szerző:
    0 Hozzászolások

    Az értéktár tulajdonképpen egy lista. Egy lista az értékesnek, jónak, szépnek vagy fontosnak tartott dolgokról. Egy olyan gyűjtemény tehát, melyben azok az értékek szerepelnek, amikre büszke az adott közösség, és amelyeket védeni és gondozni kíván, mert úgy véli, hogy gyönyörködtetnek, tanítanak és gazdagítanak. Gondolhatnánk, hogy értéktárat leginkább az odalátogatók tájékoztatása céljából hoz létre egy település. És valóban, egy értéktár, illetve annak bemutatása — akár nyomtatott kiadvány, akár kisfilm, akár kiállítás formájában — kiváló anyagot kínál a településmarketing számára. De értéktárat akár az utókor számára is

    Szerző:
    0 Hozzászolások

    Kenessey Albert életével és munkásságával foglalkozó cikksorozatunk első részében a Kenessey-családról és a gerjeni iskola névadójának gyermekkoráról írtunk. A folytatásban Kenessey diákkorával és tanulmányaival kapcsolatos adatokat, információkat gyűjtöttük össze. Gyönk (1835)  “A szorgalmas, jóeszű diák előbb a gyönki gimnáziumban, majd a híres pápai főiskolán végzi tanulmányait.”(Tisza István, 1982) Magyarországon a református gimnáziumok, kollégiumok, főiskolák mindig is a legszínvonalasabb és a legnyitottabb oktatási intézmények voltak. Létrejöttükben nagy szerepet játszottak a mecénásként fellépő gazdag földesurak, és a Nyugat-Európában tanult, a haladó szellemiséget, a modern politikai-társadalmi eszméket és a legújabb

    Szerző:
    0 Hozzászolások

    2000-ben, amikor a gerjeni általános iskola felvette Kenessey Albert nevét, bizonyára sokakban megfogalmazódott a kérdés: végül is kicsoda az a Kenessey Albert? Legtöbben akkor hallottuk először ezt a nevet. Aki tájékozódni kívánt, az némi utánajárással kiderítette, hogy Kenessey Albert nem volt se uralkodó, se forradalmár, se nagy költő, se híres művész: egyszerű gőzhajókapitány volt. Írt néhány cikket, értekezést és könyvet a gőzhajózásról, ezek az írások viszonylag ismertté tették a nevét, elismerésképpen aztán állást ajánlottak neki a Közlekedési Minisztériumban, sőt, még a Magyar Tudományos Akadémia

    Szerző:
    0 Hozzászolások

    Az értékesnek mondott dolgok annál értékesebbek, minél többen tartják azokat értékesnek. Valamit csak egy-két ember tart értékesnek, valamit egy közösség, valamit pedig egy egész ország. Amiről feltételezzük, hogy minden magyar számára értékkel, fontossággal bír, azt nevezzük nemzeti értéknek. A magyar értékek gyűjtése, feldolgozása és rendszerezése a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvénnyel vette kezdetét 2012-ben, az azóta eltelt években pedig több ezer nemzeti érték lett nyilvántartásba véve. Akkor válik valami nemzeti értékké, ha bekerül a nemzeti értéktárba. A nemzeti értéktárat egy piramisként kell

    Szerző:
    0 Hozzászolások

    Az állami intézményrendszer nem tud minden problémát megoldani, és minden igényt kielégíteni. Az állami intézkedések, mivel — tekintet nélkül a körülményekre — mindenkire vonatkoznak, ezért a speciális helyzetekben, egyedi esetekben korrekcióra, kiegészítésre szorulnak. A helyi ügyek egy részének a kezelése így általában az önkormányzatok és a lakossági kezdeményezések, például a civil szervezetek, az egyesületek és az alapítványok feladatává válik. Egy probléma megoldásához leggyakrabban két dolog kell: összefogás és pénz. Egyes esetekben, mondjuk ha több ember ugyanazt szeretné csinálni, mert hasonló gondokkal küzd, vagy mert hasonló

    Szerző:
    0 Hozzászolások

    Az ember, ha változás szelét érzi, el-eltöpreng a jövőn. Felméri a lehetőségeket és a veszélyeket, reménykedik abban, hogy majd jól alakulnak a dolgok, vagy aggodalmaskodik amiatt, hogy hátha mégsem. Eközben tervez, ötleteket gyárt, olykor álmodozik. Nincs ez másként a közösségek esetében sem. Az atomerőmű bővítéséről, a megépülő új útról és hídról szóló hírek, a Gerjenbe költöző családok növekvő száma, vagy akár a Paks környékén telephelyet kereső cégek fokozott érdeklődése településünk iránt mind azt jelzik, hogy Gerjen is változások küszöbén áll. Szoktunk is töprengeni, álmodozni,

    Szerző:
    0 Hozzászolások

    Kenessey Albert — iskolánk névadója — 1828-ban született Gerjenben. A magyarországi folyami gőzhajózás fejlesztésének érdekében tevékenykedett, publicisztikája, tudományos értekezései, pedagógusi munkássága a hazai közlekedésügy egyik elismert, tekintélyes szaktudósává tették. Itt következő írásainkkal életét, korát és munkásságát kívánjuk bemutatni. Programunkat a Magyar Falu Program Falusi Civil Alapja támogatja.

    Szerző:
    0 Hozzászolások

    Értékei minden településnek vannak, értéktára azonban nincs mindegyiknek. Az értéktár akkor jön létre, ha a település értékeit valakik felkutatják, összegyűjtik, leírják, bemutatják és népszerűsítik. Egy településnek nemcsak az az érdeke, hogy jólétet, komfortot teremtsen és biztosítson lakói számára, hanem az is, hogy olyan képet mutasson fel magáról, mely érdekessé, vonzóvá teszi az odalátogatók vagy az érdeklődők számára. Arra kell törekednie, hogy minél többen legyenek azok, akik hosszabb vagy rövidebb időre elköteleződnek a település mellett, hiszen ők fogják majd gazdagítani azt a helyet és azt a

    Szerző:
    0 Hozzászolások
    Rendben
    Weboldalunk bizonyos része sütiket alkalmaz. Az oldal további böngészésével Ön ezt elfogadottnak tekinti.
    Adatkezelési tájékoztató
    Rendben
    Weboldalunk bizonyos része sütiket alkalmaz. Az oldal további böngészésével Ön ezt elfogadottnak tekinti.
    Adatkezelési tájékoztató