Ki volt Kenessey Albert? (6.)
Egy alkotó jelentőségére, életművének értékére sokszor csak a kortársak figyelmeztetnek, az utókor olykor hajlamos arra, hogy elfeledje, figyelmen kívül hagyja a maguk idejében elismert, nagy hatású elődöket, kezdeményezőket, újítókat. A “feledés fátyla mögött” volt sokáig Kenessey Albert is, akit viszont az utóbbi években egyre többen felfedeztek újra. A mostani írásunk az ő utóéletével, örökségével, munkásságának hatásával foglalkozik.
Farkasréti temető (1917)
„A Horvai János készítette síremléken allegorikus, hajókormányt tartó férfialak látható, kétoldalt pedig a két kapitány bronzportréja kapott helyet (Kenessey Albertét már ellopták, Kálmáné még dacol az árral). A hatalmas sírkő mára megsüllyedt, jól láthatóan oldalra dől, akár egy hánykolódó hajó…” (Népszabadság, 2002)
Kenessey Albert 1879. július 15-én hunyt el Bródban, a Boreas gőzös fedélzetén. Galgóczy emlékbeszédében olvashatjuk, hogy e hajó kapitánya volt Kenessey 1856-ban, amikor elkezdte írni Hajózási műszótárát, és 1857-ben ezen a hajón tartotta esküvőjét is. Holttestét Dályáig vasúton, innen hajón hozták Budapestre. Temetése egy hétre rá, július 22-én volt a Kerepesi úti temetőben. Hamvait 1916-ban a farkasréti temetőbe szállították át, és Kálmán fia mellé temették. Közös sírjuk fölé 1917-ben a Közlekedési Minisztérium és a Magyar Hajósok Egyesülete síremléket állíttatott, melyet Horvay János szobrászművész készített el. A síremlék felavatását 1916. november 19-ére tervezték, de azt “a kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztották”, s végül a következő év június 10-én tartották meg. “A magyar hajózásért és a magyar hajósokért eredményesen működött egymást hivatalban is követő itt nyugvó két férfi, apa és fia, szeretettel és tisztelettel övezett emlékének kifejezése e mű, melyet a magyar hajósok, hajóstársaságok, a Magyar Királyi Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség tagjai és tisztelőik emeltek hamvaik fölé” — szól a sírfelirat. A síremlék jelenleg a Farkasréti temető 37/1-es parcellájának 1-87/88-as számú sírhelyén található.
A halála óta eltelt majdnem százötven évben viszonylag kevés szó esett Kenessey Albertről és munkásságáról. Halálának 100. évfordulóján dédunokája, Kenessey Béla, akadémikussá választásának 125. évfordulóján Töttös Gábor, rá tíz évre pedig Kaczián János írt róla megemlékező sorokat. A jelentős személyekkel, alkotókkal, tudósokkal foglalkozó lexikonok is említést tesznek róla. Az említett írások Galgóczy Károly, és Szász Károly adatait használták fel, új információt, új adatot Kenessey életéhez vagy műveihez nem szolgáltattak. Kivételt képez Scheiber Sándor cikke, ami érdekes irodalomtörténeti adalékot közölt egy Arany-vers kapcsán Arany János és Kenessey Albert kapcsolatáról, illetve Tisza István tanulmánya, amelyik behatóbban foglalkozott Kenessey munkásságával, megemlítve néhány korábban nem ismert kéziratot is. Újabban például a Hegylagó Magazin blogbejegyzése tárgyalja részletesebben a “honvédtisztből lett tudós” életét és tevékenységét.
Kenessey Albertnek és Perlaky Idának hat gyermeke született. Az elsőszülött Béla (1858—1918) református lelkész lett, teológiai tanár, 1907-től haláláig az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Kálmán (1860—1915) hajóskapitány volt, majd minisztériumi tanácsos, 1890-től hajózási főfelügyelő. A másik négy testvérről kevesebbet tudunk: Dezső (1865—1869) és Kornél (1870—1871) kisgyermekkorban meghaltak, Jolán (1869—1894) 1886-ban ment férjhez Csipkay Károly erdészhez, ezután Orsován és Sepsiszentgyörgyön élt. Ida (1873—1927) Balassagyarmaton hunyt el.
Az unokák közül Kenessey Béla fiai, Albert (1889—1973) főorvos, egészségügyi főtanácsos, a balassagyarmati kórház névadója és Kálmán (1890—1966) főmeteorológus, az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója váltak országosan ismertté.
Gerjeni általános iskola (2000)
„Méltóbb névadót aligha találhatott volna egy Duna-menti település iskolája, mint egy hajósét, aki a gyakorlatban épp úgy helyt állt, mint a műszaki tudományok művelésében, haza-szeretetéről pedig a szabadságharcban tett tanúbizonyságot. (Tolna Megyei Népújság, 2000)
2009-ben látogatást tettek Gerjenben Kenessey Albert főorvos gyermekei — azaz: Kenessey Albert hajóskapitány dédunokái — Kenessey Béla és Kenessey Ilona, illetve lányuk, az ükunoka, Kenessey Ágnes. Felkeresték a gerjeni általános iskolát, mely 2000. szeptembere óta viseli Kenessey Albert nevét, az intézmény falán ekkortól őrzi emléktábla a névadó emlékét.
A gerjeni általános iskola jelenleg egy eseménydús időszakán van túl: 2008 és 2019 között fenntartóváltások, s ezzel együtt névváltozások történtek. 2020 szeptemberétől vette át a Magyar Pünkösdi Egyház az intézmény működtetését, melynek neve — 11 év szünet után — újra Kenessey Albert Általános Iskola lett. A 2022. júniusában megrendezett Kenessey-napon a település ismét vendégül látta a Kenessey-család képviselőit, s gazdag kulturális programmal tisztelgett az általános iskola névadójának emléke előtt.
