Ki volt Kenessey Albert? (7.)
A 19. század közepén jelent meg és terjedt el a magyarországi folyókon egy új közlekedési eszköz: a gőzhajó. Olyan jelentőségű újítás volt ez akkoriban, mint manapság mondjuk a legénység és kapitány nélküli, önvezető hajókkal való kísérletezés. Egyrészt érdekesnek találjuk, látunk benne fantáziát, és sejtjük, hogy valószínűleg ilyen lesz a jövő egyik fő vízi közlekedési és szállítmányozási eszköze, de emellett látjuk veszélyeit és megvalósításának nehézségeit, akadályait is, és ezért meglehetős szkepticizmussal követjük a fejleményeket. Az emberek hasonlóképpen vélekedtek annak idején a gőzhajózásról is. 200 évvel ezelőtt még főként emberi és állati erővel vontatták a hajókat a hazai folyókon, és se az infrastruktúra, se a jogi környezet nem volt adott ahhoz, hogy egy közlekedési forradalomnak, a hajózás radikális megújításának realitása legyen. Ennek ellenére voltak páran, akik hittek a gőzhajózás jövőjében, és kitartóan munkálkodtak annak fejlesztésén, mert meggyőződésük volt, hogy ily módon Magyarország gazdasági és a társadalmi fejlődéséhez is hozzájárulnak. E szakemberek egyike, egyik legelső és legtehetségesebb képviselője volt Kenessey Albert. Cikksorozatunk befejező részében életművének további kutatását szeretnénk segíteni azzal, hogy bemutatjuk azokat az adatbázisokat és intézményeket, melyekben fellelhetők olyan dokumentumok, amiket vagy ő írt, vagy mások írtak róla, életéről, munkásságáról.
Online adatbázisok
Ha valaki 2022-ben keres valamit, akkor először is körülnéz az interneten. Egyre több jól használható online gyűjtemény, adatbázis, digitális dokumentumtár létezik már, melyekben némi keresgéléssel sok érdekességre bukkanhatunk.
A legismertebbek egyike az Arcanum Digitális Tudománytár, melynek adatbázisában az elmúlt 200 évben megjelent folyóiratok, heti- és napilapok nagy része elérhető. A magyarországi közgyűjtemények digitalizált dokumentumainak másik gyűjtőhelye a Hungaricana rendszere, ahol könyvtárak, levéltárak és múzeumok teszik közzé irataikat, kiadványaikat. A legnagyobb magyar könyvtárnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak két adatbázisa is van, az Elektronikus Periodika Archívum, és a Magyar Elektronikus Könyvtár, melyek szintén bárki számára hozzáférhetőek. A Google Könyvek a Google szolgáltatása: digitalizált könyveket és folyóiratokat lehet itt olvasni és letölteni. Említést érdemelnek még a különböző egyetemek, kutatóintézetek dokumentum-archívumai, hivatalos nevükön az intézményi repozitóriumok is. Ezek közül a legismertebb a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának a repozitóriuma, és a Szegedi Tudományegyetem Digitális Archívuma.
A fentiek mellett természetesen vannak kisebb adatbázisok is, és valószínű, hogy a jövőben ezek száma szaporodni fog. Példaként említhető a győri könyvtár digitalizált gyűjteménye, a szegedi digitális könyvtár, vagy a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának elektronikus adatbázisa.
A felsorolt oldalak keresőjébe a „Kenessey Albert” nevet beírva több tucat, sőt, akár több száz találatot is kaphatunk. Ily módon otthonról is ismerkedhetünk a termékeny író és publicista munkásságával.
Könyvtárak, levéltárak, kézirattárak
Ha alaposabb kutatásra szánjuk rá magunkat, akkor nincs más lehetőségünk, fel kell keresnünk azokat az intézményeket, melyekben további adatokat, dokumentumokat gyűjthetünk. A különböző könyvtárakban, levéltárakban és kézirattárakban való kutatást többnyire online katalógusok segítik, és a kiválasztott tételekről – reprodukálási díj ellenében – másolatot készíttethetünk. De hogy pontosan hány oldalt és melyikeket is kell lemásoltatnunk, azt általában csak akkor tudjuk meg, ha bemegyünk a választott intézménybe, kikérjük az iratanyagot, és átnézzük, átolvassuk azt.
Az anyakönyv, mely Kenessey Albert születési és keresztelési adatait tartalmazza, a gerjeni református egyházközség irattárában található, másolatát a Ráday Levéltár őrzi. Diákéveinek dokumentumait (pl. iskolai bizonyítványait, diákkori költeményeit) több intézményben is kereshetjük, elsősorban Pápán és Debrecenben, de az ezekben az években összeállított versgyűjteményei és jegyzetfüzetei egy harmadik helyen, az MTA könyvtárának kézirat-gyűjteményében szerepelnek. A Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára sok egyéb Kenesseyvel kapcsolatos dokumentumot is őriz, például leveleket, az akadémiai munkával kapcsolatos iratokat, és más kéziratos emlékeket. Az Egy magyar tengerész naplója az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában lelhető fel. Az OSZK Mikrofilmtárát a sehol másutt nem található 19. századi folyóiratok miatt érdemes felkeresni. Kenessey Albertnek a szabadságharc alatti tevékenységéről a Hadtörténelmi Levéltár gyűjteményében találhatunk információkat. A felsoroltak mellett bizonyára más intézményekben is rejlenek érdekes és értékes iratok, egy 1852-ben kelt levélre például a Magyar Nemzeti Galéria Adattárában bukkantam rá.
És végül említést kell tennünk Kenessey Albert könyveiről is, melyek ugyan nem kölcsönözhetők, de lehet őket lapozgatni, sőt másolatot is lehet róluk kérni. Ezeket a könyveket megtalálhatjuk mondjuk az Országos Széchényi Könyvtárban, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, vagy a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Könyvtárában.
Töttös Gábor, a neves Tolna megyei helytörténész így írt Kenessey Albertről 1996-ban: „Szép gesztus lenne, ha a mostani hidak egyike az ő nevét kapná, de a gerjeni iskola is büszke lehetne rá, szülőfaluja megjelölhetné szülőházát, kiadhatna műveiből egy válogatást, mely ma is élvezetes olvasmány lenne.” E gondolatot folytatva elmondhatjuk, hogy ugyan az egykori gőzhajókapitány, pedagógus, hajózási szakember gerjeni szülőháza már régóta nincs meg, és az épülő hidak névadását sem igazán tudjuk befolyásolni, kéziratainak vagy válogatott műveinek kiadásával, életének, írásainak és korának monografikus bemutatásával valóban hozzá tudnánk járulni, Kenessey Albert emlékének megőrzéséhez.
