Utcanévadás Gerjenben (1.)
Gerjenben javában folyik egy új településrész kiépítése. A telkek egy részét már kerítés veszi körül, és felépült néhány épület is. Az utak, a járdák le lettek betonozva, sőt a közlekedési táblák is a helyükön vannak. Egy fontos tennivaló azonban még előttünk áll: nevet kellene adnunk Gerjen három új utcájának. Írásunkban – segítségként vagy kedvcsinálóként – jelenlegi utcaneveink történetét foglaljuk össze.
A fontosabb helyeknek mindig is adtak nevet az emberek. Fontosak voltak a vizek, a földterületek, az erdők, a dombok, a hegyek és persze a települések is, egyszóval minden olyan hely, melynek ismerete valamiképpen a tájékozódást, a gyarapodást vagy a túlélést segítette. Úgy tűnik, az utcák sokáig nem tartoztak e fontos helyek közé. Az utak többségének volt ugyan nevük (jellemzően arról a helyről lettek elnevezve, ahova azon az úton el lehetett jutni), de házsorokat, utcákat elnevezni évszázadokon keresztül sehol nem volt szokás.
A gerjeni ó faluban, ami ugye 1844-ben leégett, össze-vissza épültek a házak, nem voltak tehát utcák, s így nem is volt mit elnevezni. Másrészt azért sem volt szükség akkor utcanevekre, mert mindenki ismert mindenkit, s mindenki tudta, hogy ki hol lakik. Ha jött egy idegen, aki keresett valakit, azt bárki útba tudta igazítani.
Az új Gerjen az 1850-es években épült fel. Itt már vonalzóval lettek megrajzolva az utcák és kimérve a telkek, és házszámok is voltak már, de ekkor használatos gerjeni utcanevekről nem tudunk.
Valójában persze volt nevük az utcáknak, csak ezeket nem tekintjük hivatalos elnevezéseknek. A 20. század elején a Duna melletti házsort Duna sornak hívták, ma is ez a neve. A mai Vajda Ignác utca volt az Öreg utca, mert ez volt a falu legrégebbi utcája. A mai Szent István utca az Iskola utca volt, a mai Kossuth Lajos utca pedig a Templom utca. Nyilván azért, mert az egyikben volt az iskola, a másikban pedig a templom. A mai Rákóczi utcának Legelő sor volt a neve, ugyanis ezen a soron hajtották ki az állatokat a legelőre. A mai Dózsa György utcát Alsó utcának vagy Alsófaluvégnek, hívták, a mai Petőfi utcát pedig Fölső utcának vagy Fölsőfaluvégnek. Volt középen is egy utca, ez a falu központjától vezetett a Jegyzőlakásig, ez volt a Középső utca, vagy más néven Kereszt utca. De persze csak egymás között emlegették ezeken a neveken falujuk utcáit a gerjeniek, a hivatalos lakcím például így nézett ki: „Bányai Benőné, 125. sz. alatti lakos”.
Az első gerjeni közterület, mely hivatalos nevet kapott, a mai Béke tér volt. 1898-ban egy merénylő megölte Erzsébet királynőt, Ferenc József feleségét, a magyarok körében népszerű Sissit. A nemzeti gyász abban is kifejeződött, hogy az ezt követő években rengeteg településen neveztek el róla utcát, teret, parkot vagy közintézményt. Vagy akár szállodát, mint például Pakson. Ekkoriban kapta Gerjen központi tere is az Erzsébet tér elnevezést.
Az 1940-es évekig nem voltak hivatalos utcanevek Gerjenben, az ezt követő időszakban épülő új utcákat azonban már el kellett nevezni valahogy. 1944-ben a mai Hunyadi utcát – ami az itt felépült típusházak után Oncsa telepként is ismert volt – a faddi csendőrörs kérésének eleget téve, a községi képviselő-testület – „a csendőrvértanúk iránti megemlékezés jeléül” – Csendőr utcának nevezte el. Az elnevezés nem volt hosszú életű: megszűnt a csendőrség 1945-ös megszüntetésével együtt. Az Erzsébet térből 1950-ben Sztálin tér lett, de ez a név se futott be nagy karriert: 1956. október 21-én a helyi orvos, Szelényi Béla doktor úr a tanácsülésen azt javasolta, hogy a Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága „szüntesse meg a tanácsháza előtti tér Sztálin tér elnevezését, és a teret a magyar történelem valamelyik kimagasló személyéről nevezze el”. Néhány hónappal később végül Béke térre, a mai nevére keresztelték át a területet.
A jelenlegi utcaneveink 1948 és 1958 között születtek. Beépült a falu déli határában a Gebhardt pusztát (más néven: a Czipott pusztát) körülvevő rész, s nevet kaptak az ottani közterületek: a Sport tér, az Ady, a Bocskai, az Arany, a Toldi és a Jókai utca. Az akkori Temető sorból Alkotmány utca lett, és új, immár hivatalos nevet kapott a többi gerjeni utca is. Ezután évtizedekig nem történt változás. A rendszerváltást követően néhányan kezdeményezték ugyan a Vajda Ignác utca nevének megváltoztatását, de végül minden maradt a régiben. Az utolsó utcanév-módosítás 2013-ban történt, ekkor kaptak nevet a Kovács-kastély szomszédságában lévő utcák: az Erdő sor, a Kastély sor, a Szőlő utca és a Tó utca.
Mostanában ismét bővül, terjeszkedik a falu. A három új utca elnevezéséről – mérlegelve a javaslatokat – a település képviselő-testülete fog határozatot hozni. Javaslatot bárki benyújthat, kíváncsian várjuk az eredményt.
Kapcsolódó tartalmak:
Gabor Pesti
Kozák Éva utca. Éva már évtizedek óta öregbíti Gerjen hírnevévét! 🙂
Széll Csaba
Közterületet élő emberről nem lehet elnevezni. De szobrot nyugodtan állíthatunk! 🙂
H. Ági
Varsa, kece, milling vagy egyéb halászháló elnevezése, amelyek lassan amúgy feledésbe merülnek.
Széll Csaba
Amúgy nem rossz ötlet, szoktak ilyesmikről utcát elnevezni. Varsa utca van például Baján, Kece utca Szegeden, sőt Csuhé utca is van, méghozzá Cegléden. Bár gyanítom, hogy ez a csuhé az nem az a csuhé. 🙂
S.-I. Judit
A Gerjen Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2018. ( X.29) önkormányzati rendelet 5. § bekezdése alapján:
(1) A közterületnév megállapításakor figyelemmel kell lenni a helyi történelmi hagyományokra, a földrajzi környezetre és nyelvhelyességi követelményekre.
(2) A közterület elnevezésekor előnyben kell részesíteni az irányjelölő és helyhez kötődő neveket az emlékállító utcanevekkel szemben.
Az új közterületek elnevezéséhez nem áll rendelkezésre kiemelkedő vagy jellegzetes helyi történelmi hagyomány, földrajzi környezet sem irányjelölő vagy helyhez kötődő név.
Javaslatok:
1. Hóvirág utca
A hóvirágot a tavasz hírnökeként tartják számon, emellett a remény, az ártatlanság és az újjászületés szimbóluma.
Érv a virágnevek alkalmasa mellett:
Gerjen 24 közterületének egyike sem visel virágnevet. A település fejlődésének, felvirágzásának szép szimbóluma lehet a virágos utcanevek alkalmazása. Gondoljunk bele, milyen kellemes érzés lenne, ha Gerjenbe érve változatos és színpompás virágok után elnevezett utcák fogadnák a lakókat és a látogatókat. Amennyiben az új közterületek mind virágnevet kapnak, akkor akár egy egész virágoskert vagy előkert kialakítása válna lehetővé.
2. Remény utca
Gerjen címerének közepén található horgony, ami a kikötővel rendelkező települést jelzi. „Szent Pál az Isten ígéretébe vetett reményt a lélek szilárd horgonyának nevezte, mely Krisztushoz vezet, az Isten országába. Ezért a horgony a keresztény hit állhatatosságának és a feltámadás reményének jelképe lett. Ekképpen is értelmezhető tehát a településcímerben.”