Utcanévadás Gerjenben (4.)
Az elmúlt hetekben – főként a népszerű internetes közösségi oldalon – élénk eszmecsere bontakozott ki a négy új gerjeni utca elnevezését illetően. Az önkormányzat által kezdeményezett közvéleménykutatásnak kettős célja volt: egyrészt szerettünk volna minél több ötletet, javaslatot, véleményt megismerni, másrészt pedig azt szerettük volna elérni, hogy ráirányuljon a figyelem Gerjen történetére, egykori ismert és kevésbé ismert lakóira. Igyekeztünk – kihasználva az alkalmat – néhány érdekességet és tanulságos adatot is összegyűjteni településünk múltjáról, az utcaelnevezésekről és a névadás gyakorlatáról, talán némiképp megkönnyítve ezzel a leendő névadók dolgát. Ezúttal – összefoglalásképpen – a legjobb, legnépszerűbb javaslatokból kínálunk ízelítőt.
Ha utcanévadásra terelődik a szó, akkor abban mindenki egyetért, hogy vannak jó és vannak kevésbé jó utcanevek. De hát mitől lesz jó egy utcanév? A nyelvész erre azt válaszolná, hogy mivel a helynevek fő funkciója a tájékozódás segítése, ezért minél egyszerűbb, minél egyedibb és minél kifejezőbb az utcanév, minél többet árul el a helyről, amit jelöl, annál jobb.
Ha egy történészt kérdeznénk, ő azt felelné, hogy a hivatalos utcaneveknek mindig is volt egyfajta emlékállító funkciójuk, tehát kifejezhetik azt, hogy a névadó közösség kire-mire büszke, mely személyekre és eseményekre kíván emlékezni és emlékeztetni. Annál jobb az utcanév – mondaná a történész –, minél jobban tükrözi a helyiek értékrendjét.
Fotó: index.hu
Harmadikként a település, vagy éppen az adott utca lakója egy újabb szempont szerint ítélkezne, s az volna az elvárása, hogy az utca neve legyen hangulatos, de ne legyen giccses, legyen divatos, de ne legyen se túl hivalkodó, se túl extrém.
A legjobb utcanévjavaslatok azok, amelyek igyekeznek megfelelni mindhárom kritériumnak: figyelembe veszik az utca sajátosságát (tájékoztatnak), a település megőrzésre méltó értékeit (emlékeztetnek), és a leendő utcanév által keltett hangulatokat, érzelmeket is (gyönyörködtetnek). Volt egyszer egy ismerősöm, aki Szív utcában lakott, irigyeltem is érte. Később megtudtam, hogy valamikor egy Két Szív nevű cukrászda működött abban az utcában, s emiatt lett az utca neve először Két szív utca, majd egyszerűen csak Szív utca. Gyanítom, hogy ez az utcanév nemcsak nekem tetszett, és hogy jó utcanévnek tartanák mások is, akárhonnan vizsgálnák.
Ha megkérdeznénk – akár egy ismert, akár egy ismeretlen környéken járva –, hogy ennek vagy annak az utcának miért épp az a neve, akkor kérdésünkre vagy kapnánk kielégítő választ, vagy nem. Kétségtelen, hogy az a jó utcanév, amit kiegészít valamilyen magyarázat, indoklás, történet. Elképzelhető az is, hogy ugyanazt az utcanevet az egyik településen jónak, egy másik településen rossznak érezzük. Például 1892-ben mást jelentett utcát elnevezni Kossuth Lajosról, mint 1950-ben, ezért a debreceni polgár frappánsabb választ is adna az utcanév eredetét firtató kérdésre, mint mondjuk a gerjeni. Az első esetben motivált, tartalmas az utcanév, az utóbbi esetben semmitmondó.
E rövid bevezető után térjünk rá a lényegre, a gerjeni utcanévjavaslatokra. A hozzám eljutó több tucat javaslat között mindegyik utcanévtípus képviseltetve van, az alábbiakban e típusok szerint csoportosítottam a felmérés során kapott válaszokat.
Fotó: pestbuda.hu
Egy kutatás szerint a magyarországi utcanevek névadói leggyakrabban festők, írók, költők, zeneszerzők, hadvezérek, politikusok vagy uralkodók. Mindegyikük férfi, és 1945 előtt élt. A nemzeti történelem e nagyjairól Gerjenben meglepően kevesen szeretnének új utcákat elnevezni, a javaslatok között Kölcsey Ferenc (a Himnusz költője), Vörösmarty Mihály (a Szózat költője), József Attila (talán A Dunánál című verse miatt), illetve a Duna szabályozását kezdeményező és támogató Széchenyi István szerepelt.
Közterületet természetesen nemcsak országosan ismert hírességekről, hanem bárkiről elnevezhetünk, a törvény egyetlen megkötést tartalmaz: élő személy nem lehet egy utca névadója. Ezt a szabályt a helyi rendeletek tovább szigoríthatják, de nem mindegyik település él ezzel a lehetőséggel (Fadd például nem szigorít rajta). A legtöbb helyen közterületet elnevezni egy személyről csak annak halála után öt évvel (például Óbudán), vagy – még szigorúbb előírásoknak megfelelve – húsz évvel lehet. Gerjen ez utóbbi települések közé tartozik. Szólnak érvek amellett is, hogy még hosszabb legyen ez az időszak, és hogy a közelmúlt szereplőiről egyáltalán ne lehessen közterületet elnevezni, így akkor talán elkerülhető lenne az, hogy az utcanévadás és az aktuális politikai üzenetek összekeveredjenek (ahogy ez történt például Ferencvárosban vagy Angyalföldön).
Mindezeket azért volt szükséges elmondani, mert sokan javasolták, hogy az új utcáinkat a közelmúltban élt, szinte kortársnak számító személyekről nevezzük el. Mint láthatjuk, ennek – noha sokan aggályosnak tartják – végső soron semmi akadálya.
Fotó: nta-keramia.hu
Közvéleménykutatásunk során elsősorban az egykor a településünkön élő, vagy Gerjenhez köthető személyek ismertségére és támogatottságára voltunk kíváncsiak, és persze arra, hogy közülük kiről nevezhetnénk el az új gerjeni utcákat. A legtöbb szavazatot ők kapták: Gyimesi Henrik (1930 – 2012) orvos, 34 éven keresztül Gerjen körzeti orvosa, 2005-től a település díszpolgára. Danis György (1945 – 2012) orvos, 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő, helytörténész. Gerjen történetéről szóló könyve 2001-ben jelent meg. Kenessey Albert (1828 – 1879) Gerjeni születésű gőzhajókapitány, hajózási szakíró, 1872-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Mádi Kovács György (1840 – 1901) táborszernagy, gerjeni földbirtokos. Magó Jenő (1929 – 1974) tanár, iskolaigazgató. 11 éven keresztül volt a gerjeni általános iskola igazgatója. Balogh Antal (1942 – 1977) paksi káplán, Gerjenben vesztette életét, amikor diákját mentette ki a Dunából. Rónyai Sándor (1903 – 1963) tanító, iskolaigazgató. 38 éven keresztül volt a gerjeni általános iskola igazgatója. Rupp Lili (1870 – 1934) gerjeni földbirtokos. Egykori birtokán épült fel a Gerjeni Lakópark. Noszlopy Gáspár (1820 – 1853) honvédőrnagy, kormánybiztos, az 1848/49-es szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések egyik vezetője. Ő 1852-ben Gerjenben bujkált. Tehát ha híres gerjeniekről szeretnénk utcát elnevezni, akkor közülük érdemes választani.
Fotó: meska.hu
A javaslattevők egy része viszont úgy gondolta, hogy nem biztos, hogy személyekről kellene elneveznünk az új gerjeni utcákat, s talán jobb lenne, ha inkább településünk és környezetünk értékeit, díszeit örökítenénk meg az utcanévtáblákon. Minthogy a Duna közelsége meghatározó az itt élők számára, ezért valóban kézenfekvőnek tűnik a halászathoz vagy a folyó élővilágához köthető utcanevek megalkotása. Nevezhetnénk el tehát utcát akár halászszerszámokról (lehetne például Csónak, Varsa, Kece, Milling vagy Csuhé utca), akár halakról (lehetne Harcsa, Márna, Balin, Kárász vagy Dévér utca), akár madarakról (lehetne Gém, Réce, Hattyú, Gólya vagy Kormorán utca), esetleg virágokról is (lehetne Hóvirág, Pipacs, Zsálya, vagy Szarkaláb utca). Ezek az elnevezések mindenképpen a Duna szépségére és a környezetében található kulturális és természeti kincsek megőrzésének fontosságára hívnák fel a figyelmet, a virágos utcanevek ráadásul – a javaslattevő indoklása szerint – “a település felvirágzásának szép szimbólumai” is lehetnek egyúttal.
Volt egy olyan javaslat is, mely az elnevezendő utcák közvetlen környezetéből, illetve az utcáknak helyet adó terület sajátosságaiból indult ki. E javaslat szerint – minthogy az utcák helyén szántóföld volt, és a szomszédságukban jelenleg is szántók találhatók – elnevezhetnénk az új utcákat az itt termesztett növényekről, és a négy új utca lehetne például Árpa, Búza, Repce vagy Napraforgó utca. Ezek az elnevezések mellesleg a falu agrármúltjára is utalnának.
Az eddig ismertetett javaslatok szerint nevezhetnénk el utcát emberekről, eszközökről, állatokról, vagy növényekről. Van még egy jellemző utcanévtípus, amikor egy elvont fogalom szerepel a közterület nevében. Ilyen javaslatot csupán egyet kaptunk, eszerint az egyik utcát elnevezhetnénk Remény utcának. Az indoklás úgy szól, hogy a település címerében látható horgony is a remény szimbóluma, és valóban, a változás, megújulás előtt álló településünkön sokan reménykednek sok mindenben.
Közterületek – utcák, terek, hidak – elnevezésekor nem mindenhol szokás kikérni az érintett lakosság véleményét. Akadnak azért üdítő kivételek (mint például Budán a II. kerület), és Gerjenben is az volt a cél, hogy az itt élőknek lehetőséget kínáljunk a javaslattételre és a véleménynyilvánításra. Bízunk abban, hogy hasznos és tanulságos volt az akció, és reméljük, hogy mindenki megbarátkozik majd az új gerjeni utcanevekkel.
Kapcsolódó tartalmak:
